2013. március 3., vasárnap

Off: "Háztartási" művészet

Nem vagyok nagy kedvelője az újításoknak a művészetben, sokszor értetlenül állok egy-egy "mű" előtt. Szerintem a művészet dolga, hogy gyönyörködtessen, elgondolkodtasson, legjobb, ha mindkettő egyszerre. De ha csak elgondolkodom, de nem szórakozom, az gáz. Ha pedig direkte rossz kedvem lesz, az még dühít is.
Mert az is dolga a művészetnek, hogy szórakoztasson. Érezzem úgy, hogy gazdagabb lettem, miközben jól szórakoztam. Az pedig extra bónusz, ha mindeközben azt érzem, hogy a művész egy olyan áldott ember, aki duplán állt sorba, amikor a kreativitást osztogatták.
Ez az utolsó mondat jutott eszembe, amikor ezekre a képekre bukkantam Sakir Gökcebagtól.
Hihetetlen, miket használ az installációihoz és fotóihoz! Rossz esernyők, bojtok, cipők, gumicsizmák, mérőszalagok, zöldségek és gyümölcsök... Mindenféle olyan anyag, amiket bárki, nap-mint-nap használ, persze az eredeti funkciójában, de nekem pl. soha eszembe nem jutna, hogy a cipőket az ablak fölé akasszam karnisnak. (Imádom a humorát...)
Totálisan elvonatkoztat az eredeti funkciótól és zseniális a végeredmény!
Egy olyan anyagból, mint pl. a wc-papír, ilyen gyönyörűséget alkotni... Minden elismerésem!

Nincsenek megjegyzések: