2012. december 1., szombat

Adventi naptár

Végül az újrahasznosítás szelleme győzött. Rengeteg a tennivalóm, gondoltam, időt spórolok, ha a tavalyi adventi naptárat szedem elő ismét. Nem került kevesebb időmbe, két napig foglalkoztatott az ügy, de a végeredmény azt hiszem, megérte...
Van egy szégyenfolt a lakásban, egy vigasztalan, elhanyagolt vaslétra, ami a gyerekek szobájához vezető közlekedőben lóg. Egy darabig szemeztünk vele, mit lehetne, mit kellene vele tenni, levittük, teljes fél évet kültéren töltött, még rondább lett, majd visszavittük a helyére. Randa, de szükség van rá, maradnia kell.
Karácsonyig megbecsült szeglete lesz a lakásnak ez a létra:
Ez volt az inspiráció:
A tavalyi tasakok kétórás keresgélés után előkerültek:
 Kinyomtattam egy számsort, felragasztgattam a szatyrocskákra:
Közben a macska lustán szemlélődött a papíros dobozból...
 Sorba állítottam a tasakokat, következett a létra díszítése, az akasztgatás.
Van nálunk egy szabály: Egy nap, egy édesség. Legyen az csoki, cukor, túrórudi, nápolyi, süti, akármi. Ez egy kényelmes, mindenki számára tartható szabály (gyerekekkel vitatkozni amúgy sem érdemes, hogy miért nem ehetnek...), advent idején ezt egészen könnyű lesz betartani. A december 6-a környéki napokra persze nem édességet tettem a szatyrokba, akkor lesz a csizmában elég édesség. Akkor kis csatokat, gyűrűt, üveggolyót kapnak, a többi napon viszont aprócska csokikat. Egy-egy napra vettem "csokinyalókát", ezek lesznek a bónusz napok:)
Most következnek az öreg létra boldog napjai...

Nincsenek megjegyzések: